Település:
Győr-Moson-Sopron megye, Mosonmagyaróvár

Létrehozva:
2019-10-17 20:57:12


Mosonmagyaróvár szomszédja Máriakálnok

Máriakálnok ősi búcsújáró hely, a Szigetköz egyik legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre, 5 km távolságra fekszik

 

Máriakálnok

Máriakálnok
Máriakálnok légifotó.jpg
Máriakálnok címere
Máriakálnok címere
Máriakálnok zászlaja
Máriakálnok zászlaja
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester dr. Tóásóné Gáspár Emma 2010 -[1]
Irányítószám 9231
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1791 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 118,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Máriakálnok (Magyarország)
Máriakálnok
Máriakálnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 33″k. h. 17° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 33″, k. h. 17° 19′ 18″térkép ▼
Máriakálnok (Győr-Moson-Sopron megye)
Máriakálnok
Máriakálnok
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
 
 

Máriakálnok (németül: Gahling) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

 

Fekvése

Máriakálnok ősi búcsújáró hely, a Szigetköz egyik legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre, 5 km távolságra fekszik. Mosonmagyaróvárral 1928 óta vashíd köti össze a Mosoni-Dunán.

A település főutcája a Moson központjában az 1-es főútból kiágazó, és Halászinál az 1401-es számú szigetközi főútvonalra csatlakozó 1406-os út, amely révén szerves része a szigetközi gazdasági és turisztikai régiónak. A kisebb teherforgalom miatt az ezen a szakaszon már kiépített kerékpárosúton biztonsággal vezeti le a kerékpáros forgalmat.

1950-ben Halászitól Máriakálnokhoz csatolták Arak települést, amely azonban 1976 óta ismét Halászi része.[4]

Története

1264-ben fordul elő először neve egy okiratban, Kaal alakban, aki a terület birtokosaként szerepel. 1313-ban szőlővel beültetett földterület Kaal, de egy 1357-es okirat már a Kalnuk névformát használja. Ez valószínűleg a szláv eredetű régi „kálista” szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelentett. 1357-ben köznemesi családok birtoka volt a község. 1381-ben és 1451-ben már Gahling néven említik az okiratok a települést. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor lett német többségű a falu. Egyes vélemények szerint ezt a nevet a származási helyükről hozták az itt letelepedő németek.

1609-es adólista alapján 10 portája volt a településnek. 1647-es adat szerint az itt lakó magyarok mind kálvinisták, a németek lutheránusok, a horvátok katolikusok voltak, 1695-ben 4 német kivételével mind katolikusok. A magyar és német lakosság összlétszáma: 290 fő volt. 1701-gyel indult a kereszteltek anyakönyve, az esketetteké (házassági anyakönyv) 1706-tal, a halottak anyakönyve 1716-tal. 1713-ban külön lelkésze volt a falunak, de az nem tud magyarul. A hívők száma ekkor 550 fő volt, ebből 12 fő protestáns a többi katolikus. 1718-ban épült a plébánia. Ekkor az időben közel háromszázan lakták a települést. 1805-ös adatok szerint a hívők száma 604 volt. Az árvíz veszélye miatt a kápolna körül emeltetett töltést kiépítették a falu felé is. Az egész vidékről kellett a lakóknak földmunkát teljesíteni.

Az 1829-es télen mindent vastag hóréteg borított. Tavasszal Ausztriában már olvadt, itt még mindent jég és hó takart, és a rengeteg víz rázúdult a befagyott Dunára. Március 3-án a töltések fölé került a víz, 4-én l5 órakor a víz már a plébániatemplomig jutott. 9 órára az egész falut elborította. 12 órakor a lakosok csónakokon menekültek a plébánia felé. A szorongatottak a vendéglőben, az uradalmi vadászházban és a plébánián kerestek menedéket. A plébános minden írást a padlásra menekített. Március 5-én délután a víz lassan apadni kezdett. Csak 7 ház maradt sértetlen, a többi mind összeomlott vagy összeomlással fenyegetett. Szerencsére egy kálnoki sem vesztette életét a jeges árban.

1831-ben Oroszország és Lengyelország felől kolerajárvány jött. Júliustól októberig Győr és Moson vármegyében egyaránt sokan meghaltak e járványban, de Kálnokon enyhébb lefolyású volt: 22 ember kapta meg a betegséget és 9-en haltak meg. A járvány miatt tilos volt Óvár felé a közlekedés.

Az 1848-as szabadságharc alatt október 5-én és 6-án a község lakossága Jellasics horvát bán hadának kenyeret küldött, ellenértékként megkapták az 1205 darab kenyér árát. Október 9-én, 20-án 24-én és december hónapban majd 1849 májusában a magyar csapatok táborába húst, kenyeret fát küldtek (részben fizetve, részbe najándékként). A táborok székhelyei: Pándorfalu, Magyaróvár, Moson (Wieselburg) és Kálnok (1848. december 21-től 26-ig állomásozott itt a magyar katonaság.)[5]

Idegen elnevezései

A település német neve Gahling. Horvátul két neve létezik. A horvátkimlei horvátok Kanovónak, a bezenyei horvátiok Kalnovónak hívták.[6]

Mai élete

A második világháború után ismét önálló községgé vált. Máriakálnok lett a ki- és betelepítés mintaközsége. Németajkú lakossága 95%-át kb. 900 személyt kitelepítettek Németországba. Innen vitték el a lakosságot Mosonszolnoki gyűjtőtáborba, hogy a helyükbe hozhassák a Szigetköz és a Csallóköz magyarjait. A 147 telepes közül 126 a környező községekből érkezett.

A városközeli helyzetet használják ki azok beköltöző házépítők, akik a településre építkeznek. A kedvező földrajzi helyzet azonban hátrány az ipartelepítésnek. Az aktív álláskeresők egyharmada talál munkát a faluban, a többi Halászira és Mosonmagyaróvárra ingázik. A regionális víz- és szennyvízprogramot Máriakálnok Halászival közösen oldotta meg. A szennyvizet nyomott vezetékrendszerben Mosonmagyaróvár tisztítótelepére juttatják. A vezetékes gáz hálózata is megépült. Szinte egyedülálló lehetőség, hogy minden háztartásban biztosított az internethasználat. Máriafürdőn nemzetközi üdülőparadicsomot kívánnak létrehozni.

Az önkormányzat a lakossággal együtt virágos településképet varázsolt a hosszú főútvonalra, valamint gondozott parkot hozott létre a faluvégre.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 7,9% németnek, 0,3% románnak, 2,3% szlováknak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 2,2%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,9% (28,3% nem nyilatkozott).

Forrás:wikipédia