Kevéssé ismert tények 1-2 mondatban.


Település:
Pest megye, Nagykőrös

Kategória:
Nagyvilág, Érdekességek

Létrehozva:
2019-11-02 20:33:03

Cikk írója:
Ilona 2 Szabó


Kevéssé ismert tények 1-2 mondatban.


- A világegyetem 96%-a láthatatlan. Szabad szemmel vagy teleszkóppal mindössze a bolygókat és csillagokat láthatjuk. Az univerzum legnagyobb részét az úgynevezett sötét anyag és sötét energia teszi ki, melyeknek jelenlétére csak a bolygókon érzékelhető gravitáció utal. Ezen anyagfajták természetét folyamatosan kutatják.

- A méz az egyetlen élelmiszer, ami nem romlik meg. Lezárva, szobahőmérsékleten több ezer évig is eláll.

- A Guinness Rekordok Könyve alapján a valaha hullott legnagyobb hópehely 38 cm átmérőjű volt, és 1887-ben a montanai Fort Keogh-ban hullott.

- Egy átlagos ceruza egy 61,2 km hosszúságú vonal húzására vagy kb. 45.000 szó leírására képes.

- A tengeritehenek (manátuszok) bélgázuk segítségével közlekednek; a kiáramló gáz mennyiségének szabályozása révén. A gázok benntartásával a víz felszínéhez közel tudnak lebegni, annak kiengedésével pedig mélyebbre tudnak merülni.

- Egy felnőtt ember testében átlagosan 0,9 és 2,7 kg baktérium található.

- Egy kutya orrlenyomata, hasónlóan az emberi ujjlenyomathoz, egyedi és nincs belőle két ugyanolyan.

- Charlie Chaplin egyszer benevezett egy Charlie Chaplin hasonmás versenyre. Nem nyerte meg.

- Bizonyos csigafajoknak több, mint 20.000 foguk is lehet.

- Ausztrália 50.000 km hosszú partszakaszán több, mint 10.000 strand található. Ez azt jelenti, hogy több, mint 27 éven keresztül lehetséges minden nap egy új strandot meglátogatni.

- Az 1800-as évekig rendkívül sok homár volt a tengerekben, és alacsony ára miatt a szegények ételének számított. Az évek során már drága ínyencséggé vált.

Hűtőben nem fagyasztható: görögdinnye, szőlő, narancs, mandarin, grapefruit, de a levük és a belőlük készült gyümölcspüré fagyasztható!

 
Az óraállítás ötletével elsőként Benjamin Franklin állt elő 1784-ben, elképzelése alapja az volt, hogy a nappalok hosszának változásához igazodva gyertyákat lehet megtakarítani. Az ötlet ekkor még nem jutott el sokakhoz, és csak később, William Willett tevékenysége nyomán vált népszerűvé. A brit hobbigolfozót játék közben zavarta, hogy ősszel és télen a nap korábban nyugszik, 1907-ben ezért szórólapok segítségével kezdte terjeszteni nézetét. A 20. század elején aztán egyre több ország döntött úgy, hogy bevezeti a nyári és téli időszámítást. Magyarországon (egészen pontosan az Osztrák-Magyar Monarchiában) és Németországban elsőként álltak át, 1916-ban.
                                 

 
Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat.
A középkori Abbászida Bidodalom több tízezer madárból és több száz galambászból és írnokból álló galambpostarendszert működtetett. A birodalom a mai Iraktól egészen az észak-afrikai Atlanti-óceán partjáig ért és a madarak az üzeneteket nagy sebességgel tudták továbbítani. Amikor Timur Lenk mongol hadvezér 1401-ben Bagdad lakóit lemészárolta, elpusztította a kalifa galambjait is.

1815-ben Nathan Mayer Rothschild londoni bankár a galambpostának köszönhetően duplázta meg a vagyonát: elsőként szerzett tudomást Napóleon waterloo-i vereségéről.

A postagalambokat az első és második világháborúban is használták. 32 galambot jutalmaztak Dickin-medállal, mely a Viktória-kereszttel egyenrangú, állatok számára adható legmagasabb rangú brit katonai kitüntetés, amit 1943-ban a PDSA (People's Dispensary for Sick Animals) (Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezete) alapítója, Maria Dickin alapított.
A postagalambok az üzeneteket korábban egy irányba vitték, az otthonukba, előtte el kellett szállítani őket a távolabbi helyekre. Később azonban táplálékuk egyik, otthonuk másik helyre helyezésével kiképezték őket az oda-vissza szállításra akár naponta kétszer is. Ezzel a postagalambok 160 km-es utat is meg tudtak tenni.